A Csarnok negyed arcai: interjúk
Ágnes
Ágnes Németországban született, miután szülei 1956-ban elmenekültek az országból. Gyerekkorától kezdve, amikor csak tehette, sokat látogatott Magyarországra, ahol végül 2015-ben a Csarnok negyedben lelt másik otthonára. Nagyon fontos számára a civil felelősségtudat, hisz abban, hogy összefogással és a közösség erejével jobbá tehetjük a saját környezetünket. Ennek megfelelően aktív lakója a kerületnek: részt vett a C8 Civilek Józsefvárosért, valamint az Önállóan lakni – közösségben élni mozgássérült emberek érdekérvényesítő csoportjának számos akciójában is. Életében központi szerepet tölt be az irodalom és a nyelv: számos neves magyar író művét fordította le német nyelvre. Munkásságának elismeréseként többek között 2021-ben elnyerte München város fordítói díját, melynek kapcsán a Józsefváros Újság címlapján is találkozhattak Ágnessel a kerületi lakosok.
„Németországban nőttem fel, meg éltem az életem túlnyomó részét. Nehéz megfogalmazni, hogy mi az, ami Pesten így megfogott, de talán pont az ilyen közösségek, mint a Rákóczi étterem vagy más ilyen csoportok. Sokkal inkább összefutnak a szálak, sokkal személyesebb kapcsolatok vannak. Ettől úgy érzem, hogy tudok tenni valamit. Németországban is vannak ilyen csoportok, és ott is van önérdekképviselet, de valahogy ez nekem otthonosabb. (...) Itt ilyen nagyon rég nőtt közösségek vannak. Azt hiszem, ez egy nagyon-nagyon nagy erősség.”
„Azért is érzem itt otthonosan magamat, mert az Auróra évek óta ad helyet sorstársaim csoportjának, az Önállóan lakni – közösségben élni aktivistáinak. Itt Józsefvárosban pedig megalakult az Akadálymentes Józsefváros csoport. Ők is nagyon hatékonyan felkarolták az ügyünket, ezért végtelenül hálás vagyok. Egyre több étterem, bolt és egyéb hely kezd figyelni saját erőből az akadálymentesítésre. Ilyenek a Rákóczi üzletház, a Rákóczi étterem vagy a Vaj. Nagy öröm ezt tapasztalni.”
„A Csarnok negyed a város egyik legizgalmasabb része. Társadalmilag ez egy irtó összetett, színes hely. Hagyományosan sok roma él ebben a negyedben, ami egy egészen különös kultúra és színfolt. Rengeteg szegény ember él a Józsefvárosban, amely az Oltalom hajléktalanszállónak is otthont ad. Csomó értelmiségi, művész, író, zenész költözött ide, él és alkot itt, sok a külföldi is. A legkülönbözőbb emberek laknak itt egymás szomszédságában. Ez egy különlegesség, ami nem minden negyedben van így. Jó látni, hogy sokan dolgoznak azon, hogy egy mindenki számára élhető várost sikerüljön kialakítani. Most a Déri Miksa utcát varázsolták csodálatosan akadálymentessé.”
„Miután már Pesten laktam a József utcában, elkezdtem utánajárni a családom történetének. Aztán valahogy megtaláltam az 1900-as lakcímjegyzéket, a dédnagyapám nevét és a címet: Csömöri út. Valahogy nagyon nem illett a képbe, míg rábukkantam arra, hogy a Csömöri út az egészen a Blaha Lujza térig ment. És amikor megépült a Népszínház, akkor lett Népszínház utca, és így megtaláltam a házat, máig is áll, és így kiderült, hogy az ő nyomdokain járok nap mint nap.”
Fotók: Hecker Sára