Március 25-én, szombaton igazi tavaszi napsütésben nyitottuk meg az új szezont a Tolnai kertben. A kert újdonsült gazdája, Mark mesélt a talajelőkészítés fortélyairól, így megtudhattuk, hogy mi a tökéletes komposzt titka, miért titkos csodaszer a kávézacc és a kertben ültetett újdonságokat is körbejártuk. Ha pedig nem szeretnétek lemaradni a következő eseményről, iratkozzatok fel a hírlevelünkre itt: http://rev8.hu/hirlevel/
Mark legkedvesebb témája a komposztálás, amit magától, több éves próbálkozáson keresztül tanult meg. A komposzttal kapcsolatban sok ellenérzés van az emberekben, így gyakran előfordul, hogy csak gyorsan bedobják a tárolóba, amit hoztak, és a lehető leggyorsabban elhagyják a tett helyszínét. A beszélgetés során kiderült, hogy miért is nem kell félni a komposzttól. Valójában minden természetes anyag komposztálható, csak van ami hosszabb és van ami rövidebb idő alatt bomlik le. A talajban lakó élőlények nagyon sokfélék és mindegyiknek az a feladata, hogy aprítsa a növényi hulladékokat. Ilyenek például a különböző baktériumok, giliszták és a mikroorganizmusok. Megeszik a növényi maradványokat majd megemésztik és távozik belőlük. Van amelyikük pedig azt eszi meg amit a másik már megemésztett egyszer, és így tovább. A rendszer tökéletesen működik, hiszen mindenkinek megvan benne a saját aprítani valója. A végén pedig előáll az az anyag, amiből a növények ismét tápanyagot nyerhetnek ahhoz, hogy növekedjenek. A komposzt belsejében lévő folyamatok tehát lejátszódnak a természetben maguktól is, és a komposztálás során ezeket próbáljuk felgyorsítani.
Milyen a jó komposzt?
A komposztnak két fontos alapanyaga van: a zöld hulladék és a barna anyagok. Zöld hulladéknak számít minden, a konyhában keletkező növényi hulladék, mint például a gyümölcsök és a zöldségek héja. Ezek olyan növényi részek, amelyek, sok nitrogént tartalmaznak. A barna anyagok a halott növényi részek illetve természetes anyagok, mint a száraz falevél, fűrészpor vagy kartonpapír, ezekben szén található meg.
A komposztáláshoz pedig nitrogénre és szénre van szükség, illetve levegőre és vízre, illetve a talajlakó élőlények szorgos munkájára, ami hőt termel. Jelenleg a komposzt belsejében 65 fok van, ami azt jelenti, hogy a termofil (hőkedvelő) baktériumok élnek csak túl, ez a hőfok a pasztörizálásának felel meg. Ebben a hőmérsékletben a gyomnövények magjai is elpusztulnak, így nem terítjük azokat szét a komposzt kiszórásakor. A levegőt a komposzt forgatásával biztosítjuk, a nedvességet pedig a tartalomtól függően kell pótolni a szárazabb időszakokban. A komposztálási folyamat végén a halom színe egész sötét barnává, földszerűvé válik, amely tele van tápanyagokkal, ami tökéletes a talaj javítására.
A komposztálásnak két alapszabálya van: az aprítás és a keverés. A megfelelő méretű anyag 6-8 centiméter, ami praktikusan azt jelenti, hogy a komposztba dobás előtt érdemes egy nagyobb almát vagy száraz ágat felvágni, hogy ezzel gyorsítsuk a komposztálás folyamatát. A keverés pedig a zöld és barna anyagok összekeverésére vonatkozik, az aranyszabály alapján kétszer annyi barna anyagot kell keverni a zöldhöz. A kávézacc például a komposztálás számára megfelelő nitrogén-szén arányt (1:20) tartalmaz. A kávézacc tehát szuper komposzt alapanyag, csak arra figyeljünk, hogy alaposan keverjük el a többi anyaggal.
Amellett, hogy mi kerülhet a komposztba az is fontos kérdés, hogy mit ne rakjunk bele? Városi környezetben az állati maradékokat és főtt ételt ne rakjunk a komposztba, bár egyébként ezek is komposztálható anyagok, de nem szeretnénk a komposztálóhoz vonzani a rágcsálókat.
